forr�s: hu.wikipedia.org

T�rt�nete 

G�r�gt�zes koreogr�fia a Napoli ultr�it�l.

Ez a k�l�nleges szurkol�i st�lus legel�sz�r Olaszorsz�gban, az 1960-as �vek elej�n bukkant fel, amikor az egyes�letek jelent�sen lesz�ll�tott�k a stadionok bizonyos szektoraiba sz�l� bel�p�jegyek �r�t. Maga az ultra sz� latin eredet�, jelent�se „ami t�l van”. A korai '90-es �vek �ta, az ultras szubkult�ra, megjelent a casual, valamint az Angli�ban kialakult hulig�n st�lus, amik kult�r�khoz hasonlatoss� fejl�d�tt.

Jellegzetess�gek 

A csoport �ltal�ban egy sz�kebb vezet�i szerepk�rt birtokl� mag k�r�l �p�l ki, (�k ir�ny�tj�k az eg�sz csoportot) m�g a l�tsz�m a kisebb csoportokb�l szervez�dik �ssze, melyek �sszet�tel�t meghat�rozhatj�k bar�ti vagy lok�lis sz�lak, esetleg az azonos politikai n�zet. �ltal�ban az id�sebbek szav�t a fiatalok felt�tel n�lk�l elfogadj�k, fontos a hiarerchikus fel�p�t�s.

A csoportok rendelkeznek k�l�nb�z� m�ret� transzparensekkel, drap�ri�kkal, z�szl�kkal melyeken a csoport neve �s jelk�pe tal�lhat�. N�melyik csoport legy�rtatja �s �rus�tja a saj�t term�keit, mint pl: s�lat, sapk�t, pul�vert vagy kab�tot. Egy csoport l�tsz�ma a n�h�ny f�t�l a t�bb sz�zig terjedhet �s a stadionokban �ltal�ban elv�lasztanak a r�sz�kre egy vagy ak�r t�bb szektort is. Saj�t weblap illetve fanzine szint�n fontos r�sz�t k�pezi a mozgalomnak. A mozgalom iratlan szab�lyai:

• Az ultr�k a meccsek folyam�n minden esetben �llnak
• Lehet�s�g szerint, a t�vols�gok �s anyagi akad�lyok ellen�re minden meccsen meg kell jelenni otthon �s idegenben
• Sz�net n�lk�l t�mogatni (�nekelni, tapsolni) kell a csapatot, az eredm�ny alakul�s�t�l f�ggetlen�l
• �lland� t�rzshely a stadionon bel�l

"….az ultra meg nem alkuv� v�delme egy �letst�lusnak ami vesz�lynek van kit�ve a n�vre sz�l� jegyek miatt, a fizet� tv miatt…az ultra ez, �s sok m�s �rz�sek,amik nem szavakba �nthet�k,meg�rthetetlen a h�tk�znapi ember sz�m�ra,aki jobban szeret �lni egy �veg m�g�tt,minthogy sz�tt�rn� azt �s bel�pne a val�s�gba…egy tiszta sz�v�nk van,amikor elhagyj�k �sszeszorul �s f�jdalmat okoz nek�nk…amikor kih�vj�k,d�b�r�g,mint egy dob,de nem f�l,visszatart minket,hogy el ne fussunk…ha egy bar�tunk h�v minket,nem k�rdezz�k �t mi�rt,hanem felsorakozunk csendesen az oldal�n…megismersz minket,mert besz�l�nk egym�s k�z�tt,an�lk�l,hogy kinyitn�nk a sz�nkat…"

Ultr�k a meccsen 

A Grobari �nnepli a Partiz�n 19. bajnoki c�m�t 2005-ben.

A nagy rangad�kra �ltal�ban l�tv�nnyal, koreogr�fi�val k�sz�lnek a csoportok. Ezek kivitelez�se ak�r hetekig is eltarthat. A kore�k m�rete, kidolgozotts�ga a csoport anyagi helyzet�t�l illetve az el�k�sz�t� munk�ban r�sztvev�k l�tsz�m�t�l, tehets�g�t�l, �tletess�g�t�l is f�gg. Ezek t�m�ja �ltal�ban a klub vagy a csoport dics��t�se, esetleg az ellenf�l kig�nyol�sa lehet (de a kett� kombin�ci�ja is gyakori), esetleg m�s aktualit�s. Az �l�k�pekhez gyakran g�r�gt�zeket, f�stbomb�kat �s egy�b pirotechnikai eszk�z�ket is felhaszn�lnak, a kartonlapok, lufik, pap�rfecnik, p�nzt�rg�pszalagok vagy m�anyagcs�kok mellett. Gyakori technika az eg�sz szektort beter�t�, �ltal�ban m�anyagf�li�b�l k�sz�tett �ri�s z�szl�, amelyre el�zetesen festik r� az aktu�lis t�m�t.

A l�tv�nyelemeket a m�rk�z�st megel�z�en – m�ret�t�l f�gg�en ak�r t�bb �r�val a meccs el�tt – sz�ll�tj�k a helysz�nre, ahol elv�gzik az esetleges ut�munk�latokat. A bemutat�ra a csapatok bevonul�sakor ker�l sor. Minden csoport rendelkezik egy saj�t szimb�lummal, c�merrel. Ez sokf�le lehet, gyakoriak az er�t �s h�s�get jelk�pez� bulldogok vagy egy�b harciass�got, nemess�get t�kr�z� �llatok a c�merben (oroszl�n, s�rk�ny, p�rduc) esetleg pajzs alak� c�mer �vsz�mokkal, r�vid�t�sekkel. Nem ritk�n politikai jelleg�ek is lehetnek (Che Guevara arck�p, sarl� �s kalap�cs, kelta kereszt) esetleg k�nnyedebbek mint s�r�s kors�, rajzfilm figura, vagy marihu�na lev�l. Maga a szurkol�s (k�rus) fontos r�sz�t k�pezi a m�rk�z�s k�zben megoldand� feladatoknak. A nagyobb csoportokat megafonnal ir�ny�tja az el��nekes, ez�ltal lesz egys�ges a produkci�. F�lbem�sz� sl�gerek �tk�lt�sei adj�k a reperto�r nagy r�sz�t (Pl: Guantanamera, �nek az es�ben, Go West, stb…) Gyakori az ut�lt ellent�bor szidalmaz�sa is – abban az esetben is, ha az nem egyezik meg a pillanatnyi ellenf�llel – ami gyakran szint�n dalban foglalva val�sul meg. Megeml�tend�ek m�g a taps, f�tty, ugr�l�s, hajlong�s kombin�ci�k is. A m�rk�z�sek jellemz� k�pe a ker�t�s m�sz�s is, amely a g�l�r�m egy felhev�ltebb kifejez�si form�ja.

Politika 

Magyarorsz�gon nem nevezhet�nk kifejezetten csoportokat �gy politikai jelleg�nek, mint klasszikus �rtelemben az olaszorsz�gi ultr�k k�z�l a Lazi�t vagy Livornot. Magyarorsz�gon a t�bbs�g, ha m�r politikai n�zetet kell megosztani a nagyk�z�ns�ggel, akkor ink�bb a jobboldal, de ink�bb a sz�ls�jobb fel� tend�l�dik (Ferencv�ros, �jpest, Kispest, Debrecen, Di�sgy�r, Ny�regyh�za, Celld�m�lk, Zalaegerszeg.

K�lf�ld�n teljesen m�s a helyzet. Olaszorsz�gban megtal�lhat�ak a klasszikusan sz�ls�jobboldali t�borok (Lazio, Verona, Ascoli, Inter), �s a klasszikusan sz�ls�baloldali t�borok (Livorno, Atalanta, Pisa) is. Spanyolorsz�gban a Real Madrid ultr�i er�sen jobboldaliak, m�g ott sz�nezik a k�pet a katal�n �s baszk csapatok is, amelyek er�s f�ggetlened�si t�rekv�seikkel sokszor szemet sz�rnak a t�bbi spanyol csapatnak.

Nemzetk�zileg kijelenthet�, amelyik t�bor vagy csoport v�llalja politikai hovatartoz�s�t, azt z�szl�kkal, graffitikkel, dalokkal stb. m�don ki is fejezik. Nem ritka p�ld�ul a Lazio meccseken a keltakeresztes z�szl�k megjelen�se vagy Livorn�ban a Lenint �br�zol� k�trudasok �s sarl�-kalap�csos, v�r�s csillagos z�szl�k �s transzparensek, de az ut�bbi �vekben - f�leg a 2006-os �v er�teljes belpolitikai esem�nyek k�vetkezm�nyek�nt - haz�nkban is terjed a nemzeti szimb�lumok, �gy az �rp�d-s�vos z�szl�, a Nagy-Magyarorsz�g valamint a turulmad�r haszn�lata.

Rivaliz�l�s 

A rivaliz�s k�l�nb�z� okokb�l ad�dhat, jellemz�en lehet politikai szemben�ll�s, vagy a legf�bb v�rosi riv�lisok k�z�tti, illetve egy sz�kebb r�gi�n bel�l is gyakori, hogy a „szomsz�dv�rak” ultr�i gy�l�lik egym�st.

Magyarorsz�gon 

A legh�resebb szemben�ll�s egy�rtelm�en a Fradi-�jpest, ennek van a legnagyobb hagyom�nya �s ennek a k�t csapatnak a t�bora a legnagyobb. Szint�n jelent�s m�g a f�v�rosban a Honv�d-�jpest, Honv�d-Vasas �s az �jpest-Honv�d is. Vid�ken futballban Di�sgy�r-Ny�regyh�za, Debrecen-B�k�scsaba, Debrecen-Ny�regyh�za, Halad�s-ZTE, Nagykanizsa-ZTE, ZTE-Gy�r, Feh�rv�r-Gy�r, P�cs-Koml�, P�cs-Feh�rv�r, P�cs-Kaposv�r, Si�fok-Kaposv�r, Celld�m�lk-Tatab�nya, Tatab�nya-Gy�r, Celld�m�lk-ZTE. Sok f�v�rosi-vid�ki csapat sem sz�vleli egym�st, de alakultak ki bar�ts�gok is j� p�ld�ja ennek a Feh�rv�r, Debrecen, Di�sgy�r h�rmas; valamint a Halad�s-�jpest, Kispest-Halad�s �s a Ferencv�ros-Zalaegerszeg k�zti j� kapcsolat.

Futballon k�v�l jelent�s m�g a k�zilabda (itt szinte csak n�i vonalon), itt ki lehet emelni a B�k�scsaba-Debrecen, H�dmez�v�s�rhely-B�k�scsaba, Ferencv�ros-Debrecen p�ros�t�sokat. F�rfi kos�rlabd�ban eml�t�st �rdemel a K�rmend-Szombathely-ZTE, a H�dmez�v�s�rhely-Szolnok �s a Domb�v�r-Kaposv�r p�ros�t�s is.

Filmek 

Ultra', Futball Faktor, Hulig�nok, a BBC dokumentumfilmjei, Discoveryn vet�tett Futball Hulig�nok dokumentumfilmjei /Sokszor az ultr�kat �sszemoss�k a hulig�nokkal, pl a BBC – Foreign Fields (Idegen p�ly�k) forgatott dokumentum filmj�ben a Lazio ultr�it hulig�nk�nt �ll�tj�k be az argentin Boca hulig�nok mellett./ Vagy a Real Football Factories International Italy r�sze teljesen hib�s megfogalmaz�sban ker�lt a k�perny�k el�, mivel csoportok, ultr�k, akik ter�t�kre ker�ltek, semmi k�z�k nincs a mai hulig�n megnevez�shez.

Kritik�k 

• Sz�mos jel arra mutat, hogy a magukat ultr�knak nevez� szurkol�i csoportokat az ellenf�l gy�l�lete, kirekeszt�se tartja �ssze.^[forr�s?] Magyarorsz�gon bizonyos szurkol�k p�ld�ul antiszemita rigmusokat skand�lnak, f�ggetlen�l att�l, hogy van-e izraelita vall�s� j�t�kos a p�ly�n.^[forr�s?]
• A szurkol�s t�lhajt�sa ak�r katasztr�f�hoz vezethet. Pl. Heysel-trag�dia.